Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: november, 2016

A világ gyönyörű

Kép
A világ gyönyörű



- Ne! Kérlek ne tedd meg! - könyörgött. - De elegem van! - Miből? - kérdezte. Kíváncsi volt, tényleg nagyon kíváncsi. - A világból! - fakadt ki. - Abból, hogy az emberek nem fogadnak el! Hogy nekem el kell fogadjak egy rendszert, amit nem akarok! Elítélnek, mert nem olyan vagyok, mint mindenki más! Elegem van. Minden a pénz körül forog! Azt hiszem, tudod miről beszélek. Annyi, annyi baj van a világgal, hogy estig tudnám sorolni!  - De kedvesem, neked nem a világgal van bajod! A világ gyönyörű hely! - Nem az! - üvöltötte. - Kedvesem, hiszen neked nem a világból van eleged! - ismételte. - Neked az emberiségbe vetett hited veszett el. Nem hibáztatlak érte, már én sem hiszek a "társadalomban".  - Ha mutatsz itt valami szépet nem teszem meg - mondta egy kis reménnyel a hangjában. És ő megmutatta, hogy nem a világgal van a baj. Megmutatta, ahogy nap felkel és lenyugszik. A csillagokat a tiszta égbolton. A csendet, ami nem is volt csend, hiszen tele volt a természet muzsiká…

Jövő

Kép
Jövő
- Kislányom, gyere! Segíts teríteni! A vendégek mindjárt itt vannak!  - Anya, megmondtam, hogy nem fogok együtt vacsorázni velük! - A rokonaiddal? Dehogynem! 
- Nem! Utálom őket!

A lány nem szólt egy szót se. Csak turkált az ételben, pedig a kedvence volt vacsorára. Az idő lassabban haladt mint egy reumás csiga. A rokonok, akiket úgy utált, boldogan csevegtek. 
- Kedvesem, ideje lenne eldöntened  mi akarsz lenni! - nógatta a bácsikája. - Tudod, az idő pénz. És bár van elég pénzünk, időnk az kevés van, ezért jó lenne ha nagyon gyorsan döntenél. És örülnék neki ha valami értelmes dolgot választanál, nem ilyen trágya ganézást egy poros istállóban! Igen, anyád elmondta a terveid. Azt hiszem elég okos vagy ahhoz, hogy elvégezz egy egyetemet. Ha már pénzt áldozunk rád, nekünk is lehet beleszólásunk!
- Én nem kértem, hogy pénzt áldozz rám! - kiáltott fel hirtelen.
- Kislányom! - nézett rá mérgesen az anyja.
- Szóval? - türelmetlenkedett a bácsikája.
- Tudjátok mit? - állt fel az asztaltól. - Eleg…

Akiért a harang szól

Kép
Akiért a harang szól
Az aprócska kisvárost a harang kongása rázta föl  mindennapos teendőikből. Hiszen a harang nem szokott megszólalni, ha csak nem misére hívja a lakókat!    De volt még egy feladata a harangnak: a városka tudtára adja, ha valaki elment közülük. Mármint nem úgy, hogy máshova költözött. Meghalt. Ezt jelentette a harang szó.   Aznap, amikor bejelentették, hogy nem jön soha többé mindenki meglepődött. Hiszen tökéletes volt! A szó szoros értelmében. Legjobb tanuló, legnépszerűbb diák.  Talán vakok voltunk. Nem láttuk, hogy a tökéletes diák álarc mögött egy megtört, boldogtalan ember lakozott. Vagy talán nem voltunk vakok, hanem ő volt túl jó színész. Nem tudom mire gondolhatott amikor megtette, de egy biztos: elégedetlen volt. Nem azt az életet élte amit akart.    De már késő. Csak hallgatjuk a harang kongását. Csak hallgatjuk és ismételjük magunkban: akiért a harang szól...

A lány a városból: Szökevény

Kép
Szösszenet #3
- Ha így folytatod, meg fogsz bukni!
- Sajnálom, de nem tudlak átengedni. Pedig nem vagy buta.
- Esélyed sincs a javításra.
- Be kell hívnunk a szüleidet!
Tudta. Nagyon régóta tudta, hogy eljön ez a nap is, de készült rá. Anyuci és Apuci egy szem lánya, aki mindig tündökölt, most elbukik. De nem érdekelte. Míg a szülei az iskolában voltak addig ő elindult. 
 Nem kell itt maradnod, a holnapra várva. El tudod hagyni ezt a várost úgy, hogy soha nem nézel vissza. Elhagyta a várost. A nehéz túratáska húzta a vállát. Városi gyerek volt, nem igazán járt túrázni. De ha már város, mindig is utálta. Az emberek bunkók voltak, a város büdös volt, a tömeg borzalmas. 
 Nem volt igazán célja. Csak ment. Megpróbál valahol munkát vállalni. Az első ötlet egy kisvárosi kávézó volt. Egyelőre nem volt más ötlete, lesz, ami lesz.
 Egyre jobban érezte, hogy fáradt, de nem szabadott megállnia. A szülei már hazajöttek, biztos őt keresik. Nem volt olyan messze a várostól, könnyen utolérhették volna. Bár …