Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: január, 2017

Az élet megy tovább

Kép
Az élet megy tovább
- Én nem akarlak elengedni - mondta. - Nem megy. Nem akarom elveszteni a másik felem. - De visszajövök! - Mikor? - kérdezte. - Félévente egyszer? - Sokszor. Ahányszor csak tudok!  - Emlékszel? - könnyek csillogtak a szemében. - Emlékszel az ESKÜRE, csupa nagy betűvel? - Igen.  - Tudom mit fogsz mondani: "Lépj tovább! Nőj már fel, nem vagy többé gyerek!" Neked nincs eleged ebből az úgynevezett "felnőtté válás című drámából"?  - Nem is tudom, szerintem kicsit túl reagálod. - Lehet. De akkor sem akarlak elengedni.  - Akárhol is leszek, mi mindig együtt leszünk, a szívünkben! - A szív olykor csalóka. - Én sem akarlak itt hagyni. De az utunk kettéválik ezen a ponton. - Nem, az ikrek útja soha nem válik ketté! Értsd meg, együtt kell maradnunk, mi ikrek vagyunk! - De én utazni akarok! Engedj el! Hagyd, hogy megtaláljam azt, aki különbözik. Szeretem, hogy hasonlítunk, de nem maradhatunk örökre sülve-főve.  - Ezt akarod? - kérdezte lehajtott fejjel. - Igen, ezt. - Akkor …

Szomorúság

Kép
Szomorúság
- Mit csinálsz, ha szomorú vagy? - Írok.  - Ennyi? - csodálkozott. - Firkantasz pár sort és ennyi? Elmúlik a szomorúság? - Azért ez nem ilyen egyszerű. Talán meg sem tudod fogalmazni, vagy talán csak nem tudod hogyan írd le. Ott ülsz a fehérség előtt, és akárhogy is próbálod megfogalmazni, leírni egyszerűen nem megy. Aztán ott van a másik lehetőség is: egy történet. Beleírod az érzésedet, jelen esetben a szomorúságot, egy történetbe. Azt hiszem ez a legegyszerűbb, nemcsak azért, mert nem fogják kitalálni, hogyan érzel, hanem azért is mert sokkal egyszerűbb beleépíteni egy történetbe elemként. Az emberek nem is biztos, hogy megtalálják azt, amit elrejtettél benne: azt az érzést, amitől megakarsz szabadulni. 
- Gyakran csinálod?
- Ó, igen.
- Fiatal vagy, de bölcs.
- Nem. Inkább csak a könyvek rabja.
- Ezt a tanácsot is onnan szedted, egy könyvből?
- Nem. Azért vannak önálló gondolataim.
- Az fontos. 
- Bizony az. 
- Vajon én is megtudok szabadulni a szomorúságtól, ha leírom?
- Nem tudom. M…

A lány a városból: Don története

Kép
Szösszenet #3
- Na Don, kezdi már?  - türelmetlenkedett Karen. - Türelem.  
Csodálatos nap volt mikor a kicsi Don megszületett. A szerelmespár már nagyon várta. A kisfiú mindig örömet okozott a szüleinek. Az iskolában kitűnő tanuló volt, de soha sem népszerű. Miután befejezte a főiskolát elszegődött egy asztaloshoz. A harmincas éveiben járt, amikor kitört az Öbölháború. Bevonult ő is a seregbe, de miután megsérült hazaküldték a frontról. Hazaérvén beleszeretett Karenbe, aki ekkor még nem viszonozta szerelmét. Elutasító volt a fiúval szemben, de aztán mégis csak meglágyult a szíve. Azon hideg, csillagos éjszakán pedig a füvön térdeplő Don megkapta azt a választ, amire oly régóta vágyott. S teltek az évek, míg egy nap Karen teherbe nem esett. Rögtön a fiuk születése után Don feleségénél rákot diagnosztizáltak, és sajnos már túl késő volt. Az évek megint elteltek és Don fia, Tony elköltözött. Apjával tinédzser kora óta nem jött ki jól, és ez addig fajult, hogy elköltözött, Don pedig azóta s…

Változás a rossz irányba

Kép
Változás Igaz történet alapján
- Megváltoztál. - Gratulálok, megnyerted a nagy semmit! Kopj le! - Nem áll jól neked a bunkóság!  - Nem érdekel! Kopj le vagy behúzok! - A keménykedés sem - mondta csendesen.  - Nem. Érdekel. - Pedig kellene! Nem az vagy, aki egykor voltál! - És? Kit érdekel? - Remélem felismered, hogy a rossz irányba mész! Remélem rájössz, hogy ez nem te vagy! Hogy ez nem a te stílusod! Hogy elárultad önmagad!

Bizonytalanság

Kép
Bizonytalanság

- Nem egoistának szeretnék tűnni, de eddig azt hittem, hogy okos vagyok. Szomjazom a tudásra. Tanulok valami újat, de valahogy mégis ostobának érzem magam. Nem tudom, hogy tényleg van-e valami eszem, vagy a tudásom csak könyvekből szerzett anyag. Úgy érzem, eltörpülök mindenki mellett,  még amellett is, aki tényleg nem okos, még könyvekből sincs tudása. Talán csak az önbizalmammal van gond.  - Szerintem okos vagy. És nem érdekel, hogy honnan van a tudásod. Einstein sem úgy született, hogy rögtön megoldott egy egyenletet!  

Különkiadás #3: Szülinap

Kép
Az Írásról
(Majdnem) 1 évvel ezelőtt gondolkodtam el azon, hogy komolyabban kellene vennem az írást. És mit jelent számomra? Menekvést a világ elől. Mert amikor nem bírom elviselni a társadalmat, akkor csak írok és írok. Elfeledem, hogy valami bajom lenne. Itt végre az lehetek, aki lenni akarok. Talán azért is írok, hogy 'pótoljam' azokat a 'részeket', amik hiányoznak belőlem. De magamból is teszek valamit a karakterekbe. Mert talán akad olyan is, akit érdekel az írásom. Bár nagyon nincsen visszajelzés, de ez nem tántorít el attól, hogy írjak. Mert nem csak a közönségnek írok, hanem magamnak is.

Különkiadás #2

Kép